Internettel a felhők között

„Internettel a felhők fölött”

GINOP-3.3.3-17 projekt

Az internetet egyre többen használják nap, mint nap a leghétköznapibb élethelyzetekben is. A magyar lakosságnak azonban még mindig jelentős hányada soha nem próbálta ki az internetet, így nincs személyes tapasztalata annak előnyeiről.

A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek már jelenleg is komoly lemaradásban vannak. Egyre több munkahely betöltésének alapfeltétele az IKT eszközök használatának képessége, így a tudás hiánya tartósan konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét. Az információkhoz való, gyakorlatilag korlátlan hozzáférés, az IKT eszközök és szolgáltatások igénybe vétele minden vonatkozásban javítja az érintettek életminőségét és munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeit. Sokan azonban ezt a helyzetet nem ismerik fel, vagy nem látják akkora jelentőségűnek, ezért nem is tesznek semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.

A digitális alapkészségekkel nem rendelkezők magas aránya a nemzetgazdaság szintjén a növekedés és a foglalkoztatás, végső soron tehát a versenyképesség korlátjaként jelenik meg, egyben potenciálisan komoly társadalmi feszültségek forrása és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik okozója. A digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait és életminőségét rontja, akik körében egyébként is a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

A digitális készségek hiánya tartósan és egyre nagyobb mértékben konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét – ráadásul éppen azok a rétegek a leginkább elutasítóak az internet használatával és infokommunikációs képzések igénybevételével kapcsolatban, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Tehát a digitális írástudás hiánya önmagában versenyhátrányt jelent és hozzájárul a hátrányos helyzet konzerválásához, hosszabb távon pedig elmélyítéséhez.

A digitális készségek fejlesztése ezért mind az oktatási rendszeren belül, mind a felnőttek körében alapvető versenyképességi kérdés; emellett jelentős esélyegyenlőségi és életminőségbeli tartalékokat rejt. A digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatóságát (és ezzel versenyképességét), életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a teljes digitális ökoszisztémára pozitív hatást gyakorol:

  • a magasabb használati arányoknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami további fejlesztéseket tesz lehetővé;
  • élénkíti a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, amivel további fejlesztéseket generál;
  • ösztönzőleg hat az innovációra és a vállalkozói kedvre (startupok);
  • növeli az IT-szakmák iránti nyitottságot, s ezzel enyhíti a krónikus informatikus-hiányt;
  • új befektetéseket (FDI) vonz az országba;
  • keresleti nyomást gyakorol az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szolgáltatások kínálatát és minőségét;
  • javítja a közigazgatásban és a közszférában dolgozók digitális készségeit, ami hozzájárul a szolgáltatási színvonal további javulásához.

 

A lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internet-hozzáféréssel rendelkezők, illetve az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya. A hátrányos helyzetű térségekben, illetve csoportok körében 30% feletti az alap digitális készségekkel nem rendelkezők aránya.

A magukat rendszeres internetezőknek vallók körében is magas azoknak az aránya, akik csak kommunikációra, szórakozásra, vagy közösségi média és alkalmazások használatára korlátozzák tevékenységüket, de soha nem vesznek igénybe online szolgáltatásokat, nem használják az internetet például álláskeresésre, vásárlásra, elektronikus ügyintézésre.

Nemzetközi példákat nézve az internettől távol maradók bevonása leghatékonyabban a családi, baráti, vagy munkatársi körben lehetséges. Ennek érdekében jöttek létre az úgynevezett közösségi internet hozzáférési helyek is, amelyeknek célja, hogy a betérők helyben, közel, ismerős környezetben, helyi segítő közreműködésével ismerkedjenek meg a digitális világgal, a digitális szolgáltatásokkal. 2

A Kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) és a Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól című dokumentum Digitális kompetenciák pillérében célul tűzte ki, hogy

  • a felnőtt lakosság körében 2016-ra a digitálisan írástudatlanok (azok, akik még soha nem használtak internetet) aránya csökkenjen 40% alá, 2020-ig pedig 30% alá;
  • 2016-ra a rendszeres internethasználat (azok, akik legalább hetente egyszer interneteznek) mutatója érje el a 65 %-ot, a hátrányos helyzetűek esetében pedig az 50 %-ot, 2020-ra pedig a 75, illetve 60%-ot;
  • 2016-ra a felnőtt lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat; 2020-ra a felnőtt lakosság 50 %-a vásároljon online.

 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) 3. prioritása is megfogalmazza, hogy komoly piaci kudarc van a felnőtt lakosság digitális készségének fejlesztése terén, azaz a piac önmagában nem képes biztosítani, hogy a digitális alapkészségekkel nem rendelkező lakosság megfelelő képzési programokon vegyen részt vagy legalább nyitottságot mutasson a digitális világ felé. Márpedig a digitális készségek nagyarányú hiánya nemcsak az érintett lakossági csoportok munkaerőpiaci versenyképességét ássa alá, hanem veszélyezteti a digitális infrastruktúra, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztésére fordított jelentős források megtérülését is.

Összehangolt beavatkozás nélkül a fejlesztéssel érintett probléma nem kezelhető. A NIS-ben és a GINOP-ban szereplő célok és intézkedési javaslatok egymásra is épülnek, egymást támogatják, az azok közötti szinergia megteremtése kiemelt cél.

A fent megfogalmazott célok csak akkor érhetőek el, ha az állam tudatos és magas szinten koordinált beavatkozások révén csökkenti a digitális készségekkel nem rendelkezők számát, esélyt teremtve az egyéb területeken is leszakadással fenyegetett társadalmi rétegek felzárkóztatására is.

A GINOP 3. prioritás a digitális készségek tekintetében két célt fogalmaz meg:

  • egyrészt fejleszteni szükséges a közösségi internet-hozzáférési pontok infrastruktúráját és szolgáltatási kínálatát, ahol kiemelt cél a már meglévő és újonnan létrehozandó közösségi internet hozzáférési pontok informatizáltsági szintjének 2020-ra történő megvalósítása és az általuk nyújtott szolgáltatások (offline és elektronikus) bővítése. E cél megvalósítását szolgálja a GINOP-3.3.1. „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című kiemelt projekt.
  • másrészt meg kell teremteni az igényt arra, hogy az érintett társadalmi csoportok meg akarják ismerni a digitális világot, és tudatosuljon bennük, hogy milyen előnyökkel jár az életükben az internet használata.

Jelen projekt ez utóbbi célkitűzés megvalósításához kíván hozzájárulni a digitális készségekkel nem rendelkezők digitális világ iránti nyitottságát, motivációját erősíteni hivatott helyi és országos projektek támogatásával.

A projekt célja végső soron az, hogy a digitális világból kimaradó állampolgárok érzékenyítésével tegye nyitottá őket a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal való megismerkedésre, és ösztönözze őket, hogy tegyenek lépéseket a digitális kompetenciáik fejlesztése érdekében – akár a közösségi internet-hozzáférési pontok mentori szolgáltatásának igénybe vételével, akár a családjuk, szomszédjuk, ismerőseik segítségével. Külön figyelmet érdemel a fogyatékkal élők digitális világba való integrálásának elősegítése, esélyegyenlőségi szempontok következetes érvényesítése.

Még egyszerűbben fogalmazva: a projekt célja a digitális világtól ismeretek vagy motiváltság hiányában, illetve az újtól való félelem miatt elzárkózók „felrázása”: minden aktív és potenciális munkavállalónak fel kell ismernie, hogy digitális felkészültség hiányában egyre kisebb esélye lesz a munkaerőpiacon. Továbbá az inaktívak és az idős korosztályok körében is tudatosítani szükséges a digitális írástudás elsajátításának esélyegyenlőségi dimenzióját és életminőség-javító potenciálját. Mind a hazai kezdeményezések, mind a nemzetközi tapasztalatok azt jelzik, hogy csak szisztematikus beavatkozással, helyi szintű, integrált programokkal és a lemaradás valamennyi dimenziójára kiterjedő komplex szemléletmóddal lehetséges érdemi eredményeket elérni a felzárkóztatásban.

A jelen Felhívás előzményének tekinthető GINOP-3.3.2-16 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” c. kiemelt projekt, amelynek célja a digitális alapkészségekkel nem rendelkezők motivációjának erősítése, a digitális kompetenciák fejlesztését célzó állami, piaci és civil kezdeményezések koordinációja és módszertani támogatása, központi és helyi kommunikációs és motivációs tevékenységek megtervezése, megvalósítása és koordinációja, új szolgáltatások fejlesztése. Továbbá az említett projekt a helyi és országos szervezetek hasonló célú tevékenységeinek támogatására hivatott jelen GINOP-3.3.3-17 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos/ helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” című felhívás előkészítése volt.

A jelen konstrukció célja ennek megfelelően országos és helyi szervezetek helyi szükségletekre építő projektjeinek támogatása annak érdekében, hogy a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba. A felhíváson támogatást elnyerő helyi és országos szervezetek központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett - a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő motivációs projektekkel vesznek részt.

Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.

A támogatást igénylők olyan innovatív és mintaértékű projektjei kerülnek támogatásra, amelyek a lakosság igényei köré szerveződnek az e-közigazgatási, e-kereskedelmi, e-egészségügyi és fogyasztóvédelmi szolgáltatások használatához is nélkülözhetetlen digitális kompetenciák fejlesztése érdekében. A programokban az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, egy-egy célcsoport specifikus igényeire épülő megközelítés kialakítása.

A GINOP-3.3.3 konstrukció keretében helyi, regionális és országos civil szervezetek, oktatási és kulturális közösségek, önkormányzati intézmények, közösségi hozzáférési helyek, szövetkezetek, helyi képviselettel rendelkező országos szervezetek – pl. egyházak, kamarák - olyan, a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő motivációs projektekkel vehetnek részt, amelyekben saját fejlesztésű programjaik mellett egy központilag létrehozott, illetve a további kedvezményezettek által a központi tudásbázisba feltöltött eszközkészlet elemeire is támaszkodhatnak. A központi koordinációra és módszertani támogatásra a GINOP-3.3.2-16 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” konstrukció keretében kerül sor.

A kutatások szerint a digitális alapkészségekkel nem rendelkezők számottevő része munkanélküli vagy inaktív, illetve alacsony végzettségű vagy képesítés nélküli. Ebből adódóan a programnak olyan alapvető motivációkra kell építeni, amelyek az internet iránt egyáltalán nem érdeklődők figyelmét is felkeltik, és jellemző élethelyzetekben jelenthetnek támogatást. Ilyen lehet pl.:

  • lakossági szociális pályázatok (Otthon Melege Program, Erzsébet Program, stb.)
  • olyan szolgáltatások, amelyek a személyes jelenlét szükségességét váltják ki, s ez által költségmegtakarítást jelenthetnek (pl. elektronikus közigazgatás, elektronikus kereskedelem, stb.).
  • munkakeresés támogatása (álláshirdetések, munkaügyi központok, távmunka lehetősége, stb.);
  • pénzkereseti lehetőségek (pl. aukciós site-ok, apróhirdetési oldalak, stb.);
  • távol élő családtagokkal való kapcsolattartás lehetősége (pl. e-mail, chat, Facebook, Skype, felhő-alapú szolgáltatások – fényképek megosztása, stb.)
  • kedvezményes vásárlási, megtakarítási lehetőségek (pl. aukciós site-ok, webshopok, stb.);
  • társkeresés (randi oldalak, chatszobák, stb.);
  • médiafogyasztási lehetőségek (pl. videó megosztó oldalak, online televíziós tartalmak, internetes rádiók, zeneletöltők, stb.);

érdeklődési kör, hobbi (pl. közösségi oldalak, szakmai közösségek, stb.);

Annak érdekében, hogy a konstrukció keretében igényelhető vissza nem térítendő források a lehető legjobb hatásfokkal hasznosuljanak, a GINOP-3.3.2-16 projekt keretében elkészült egy előminősítési szempontrendszer, amely előzetesen véleményezi a támogatást igényelni kívánó civil szervezetek projektjeit és szükség esetén pontosítási javaslatokkal segíti azok kidolgozását. Az előminősítési folyamat során sikeresen megfelelt szervezetek tanúsítványt kapnak, amely alapfeltétele a vissza nem térítendő támogatás igénybevételének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minősített projektek automatikusan az általuk igényelt összegű támogatásban részesülnek.

A 45év feletti, vidéken élő, álláskereső felnőtt lakosság digitális alapkompetenciáinak növelése. Ezen célcsoport internethez való motiváltságának nyitottságának a digitális eszközök kipróbálásán, használatán keresztül hozzájárulása, segítése. Területi lefedettségünk a projektben Hajdúböszörmény város meghatározott településrészei illetve Hajdúvid és a Bocskai Szőllőskert. Ezeken a városrészeken nincs megfelelően kiépített infrastruktúra illetve internet szolgáltatás.

Hajdúböszörmény azon területein élő lakosok, ahol nincs megfelelően kiépített infrastruktúra, Bodaszőlő, Hajdúvid illetve van (pl: Hb lakótelep), de az érintettek nem használják ki a lehetőségeiket, nem tudják, hogy élhetnének ezen lehetőségekkel éppen a megnevezett célcsoport tagjai. Főként hátrányos helyzetű 45 év feletti lakosok, vidéken élő akik a digitális világból kimaradtak. Számottevő részük munkanélküli, inaktív, illetve alacsony végzettségű vagy képesítés nélküli.

Egyesületünk Hajdúböszörmény város területén belül a lakótelepi városrészen és a közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozó Hajdúvid településen élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű főleg a 45 év feletti a digitális világból kimaradó lakosságot szólítja meg. Ezeken a városrészeken nincs megfelelően kiépített infrastruktúra illetve internet szolgáltatás. A projektben résztvevők számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerkedhessenek az IKT eszközök illetve az internet adta lehetőségekkel. Megismerkedhessenek az online ügyintézéssel, lakossági pályázatokkal, álláskeresői lehetőségekkel.

Egyesületünk küldetése egy gazdaságilag fejlődő generációk számára egzisztenciát nyújtó az itthon maradást biztos lehetőségként kínáló önfenntartó térséget alakítson, amelyben egy együttműködő, elégedett és nyitott közösség él és dolgozik. Aktivitás növelése a 45 év felettiek csoportjának az életminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Tervezett projektünk megvalósításával hozzájárulunk a digitális világból kimaradó állampolgárok nyitottá váljanak a digitális eszközök és szolgáltatások megismerésére és így a lakosság minél tágabb köre lépjen a digitális világba. Ezen projektben a célcsoport azon felnőtt lakosság, akik nem rendelkeznek digitális alapkompetenciákkal, ezen belül különösen a 45 év felettiek, vidéken élők, álláskeresők, akikben megvan a megfelelő motivációs programokkal megteremthető a nyitottság a digitális eszközök kipróbálására, használatára. A programjaink képesség fejlesztéseinek az alább feltárt igényeken alapulnak:

  • Van az a csoport akik már használnak mobil telefont, de nem okos telefont, illetve van okos telefonjuk, de esetlegesen a telefonálás és az sms is nehézséget okoz, ezen csoport számára a mobil internet használatát mutatnánk be interaktív módon. Gyakorlati,együtt végzett példákkal: segítségkérés, hogy tudok rákeresni, egyáltalán, hogy csatlakozok wifire, stb
  • Akik otthon már interneteznek, de nem ismerik annak a mobilitásának erejét, lehetőségét és veszélyeit, adatlopás, visszaélések, megtévesztések, internetes vásárlás – adatközlés, közösségi oldalak veszélyei.
  • Akik teljesen el vannak zárva a digitális világtól, alap kompetenciák megszerzése, értsd miről beszélnek.
  • Tájékoztatás a lakó településükön illetve környéken pl megye székhelyen lévő digitális lehetőségekről. Ingyenes wifi elérésekről

A felvetettek a rendezvényeken megvalósuló tájékoztatások, képzések, kompetencia fejlesztők opcionálisak természetesen rugalmasan igazodunk illetve előadóink, partnereink igazítják a tematikát a helyi igényekhez és az interaktivitás jellemzője, hogy az adott helyzetet tudjuk lereagálni. Egyesületünk számára fontos az esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése. A projekt során a nyilvános eseményeken, kommunikációnk és viselkedésünk a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki, nem közvetítünk szegregációt, csökkenti csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.