Hajdúböszörmény mai nagy kiterjedésű határával együtt az Alföld, közelebbről a Tiszántúl egyik jellegzetes települése, olyan város a Nyírség és a Hajdúság találkozásánál, amely megjelenésében ma is hordozza történetiségét. A vármegyeszékhely után a megye második legnépesebb település, területi kiterjedés szerint pedig az egész országban a negyedik legnagyobb. Nevezik a „hajdúk fővárosának” is.

A hét történelmi hajdúváros egyike, mely kultúrtörténeti szempontból országszerte híres értékeket hozott létre. A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki. Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. Kiemelkedő építészeti érték az 1660-as években épült árkádos városháza, melynek oromzatát a város címere díszíti.

Ebes az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye középső részén, Hajdúszoboszló és Debrecen között, a megyeszékhelytől 12 km-re délnyugatra. A Debrecen környéki tanyavilágból 1952-ben alakult ki jelenlegi helyén a település. A falu gyorsan növekedett, kiépült intézményhálózata, közműrendszere. A rendszerváltás előtt tipikusan mezőgazdasági jellegű falu napjainkra átalakult. Az utóbbi évek látványos fejlődése nyomán megszépült a településközpont és intézményei. Az emberek szeretnek itt élni, mert Ebes egy tiszta és rendezett, egyben csendes és nyugodt település.