Fontos adatokat tett közzé a KSH a 2023-as mezőgazdasági összeírás alapján, amelyekből kiviláglik a növénytermesztés arányának további növekedése, az ágazati szereplők számának csökkenése és elöregedése éppen úgy, mint a koncentráció és a birtokszerkezet változásának iránya.
A 2023-as mezőgazdasági összeírás végleges adatai szerint tovább csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, ami nem tér el az európai uniós tendenciáktól – közölte a KSH.
A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, alacsonyabb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan pedig nőtt az átlagos birtokméret. Általános tendencia, hogy tovább erősödött a növénytermesztés dominanciája, megugrott a talajkímélő művelés, valamint az öntözött terület aránya. Az állattenyésztés nemcsak arányaiban zsugorodott, hiszen csökkent a haszonállatok száma, hanem koncentrálódott is, sőt, erősebben, mint a növénytermesztés.
Az ágazatban dolgozók elöregedése folytatódott, nőtt a gazdaságirányítók átlagos életkora, de a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező vezetők aránya és a vidékfejlesztési programokban részt vevő gazdaságok száma is jelentősen emelkedett. Mérséklődött a mezőgazdasági munkára fordított munkaerő, valamint a családi munkaerő részesedése.
Csökkent a gazdaságok száma: 2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ami 18%-kal kevesebb, mint 2020-ban, míg 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33%. A 2020 és 2023 közötti időszakban is főleg a kisebb területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel az agrártevékenységgel, így az átlagos birtokméret és az állatlétszám egyaránt nőtt.
Negyedannyi állattartó A növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt: bár számuk 2020-hoz képest 5,8%kal csökkent, 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora a növekedés. Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai mértékben visszaesett, és három év alatt közel a felére, tíz év alatt pedig a negyedére zsugorodott. Folytatódott az arányeltolódás a növénytermesztő gazdaságok javára. Utóbbiak 2023-ban már a gazdaságok 73%-át tették ki, míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14%-ra csökkent. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9% volt, vagyis nem változott számottevően.
A mezőgazdasági területből a legnagyobb részt (1,4 millió hektárt) a 100-300 hektár földdel rendelkező gazdaságok művelték, ami a teljes terület 28%-a. Ezzel 2013-hoz képest ez a nagyságkategória bővült a legnagyobb mértékben, 47%-kal. Az 500-1000 hektárt művelő gazdaságok esetében is dinamikus területnövekedés figyelhető meg, 2023-ban összesen 719 ezer hektár tartozott ide.
Folytatódik a koncentráció A 2013-as birtokszerkezethez képest a két legkisebb (0-1 és 1-5 hektár) és a legnagyobb méretkategóriában (1200 hektárnál nagyobb) figyelhető meg folyamatos csökkenés. Bő tíz éve még az 1200 hektárnál nagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok használatában volt a legtöbb terület (közel 1,1 millió hektár), 2023-ra ez a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott.
Szintén harmadára csökkent az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók használatában lévő terület, amely így az összterület mindössze 0,2%-át adta.
A szántóterületek átlagos birtokmérete folyamatosan nőtt az utóbbi években. A KSH adatai szerint 2023-ban 29 hektár volt az átlag, ami 2020-hoz képest 14, a 2013. évi értéknél 45%-kal nagyobb. A koncentráció a többi művelési ág esetében is megfigyelhető: a gyepek átlagos területe 13,6-ról 14,7 hektárra, a gyümölcsösöké 1,9-ről 3,4 hektárra, a szőlőké pedig 1-ről 2,2 hektárra nőtt tíz év alatt.
– A KSH által leírt folyamatokból is látszik, hogy szükség van azokra a pályázatokra, amelyek a kertészeti fejlesztéseket, az állattartó telepek korszerűsítését, illetve az élelmiszeripar fejlesztését szolgálják – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára, aki szerint nem is véletlen, hogy a kormány nagy összegeket fordít ezekre a célokra.
Az állattartást el kell mozdítani az összágazati 14%-os szintről, és ezek a pályázatok ezt a célt is szolgálják.
Változó birtokszerkezet Az ágazatban zajló koncentráció nemcsak az állattenyésztésre, hanem a növénytermesztésre is igaz. A Magosz főtitkára szerint a birtokszerkezet változása mutatja be a mezőgazdaságban zajló, egyáltalán nem negatív folyamatokat.
Ilyen például a 100 és 300 hektár közötti, jellemzően családi gazdasági üzemméret erősödése. Emellett feltűnő a nagyméretű gazdaságoknál végbement komoly területcsökkenés is, hiszen ezek földhasználata tíz év alatt harmadára esett vissza.
– Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy aki földet vásárol, az a földforgalmi szabályok szerint köteles azt maga használni – mondta erről Cseh Tibor András. A szabályok szerint ugyanis, ha valaki ma vesz olyan földterületet, amelyik egy nagy cég használatában van, akkor a bérleti szerződés lejárta után újból már nem tud azzal a céggel bérleti szerződést kötni. A földforgalom elve az, hogy aki földet vásárol, az maga használja azt. A családi méretű gazdaságok földhasználatának erősödését ő erre a 2013 óta létező szabályra vezeti vissza, mint ahogyan a földhasználati trendek is ehhez illeszkednek.
Idősödő gazdatársadalom Létezik egy másik, szintén a koncentráció irányába ható trend is: az egy hektárnál kisebb földterületet művelő termelők száma gyakorlatilag feleződött. – Az elmúlt néhány évben itt volt a Covid, a terménypiaci válság az ukrán gabonával, amelyekkel az egyébként is idősödő magyar gazdatársadalom nem tudott megbirkózni – világított rá a háttérre Cseh Tibor András.
A tavalyi adatok szerint minden korcsoportban kevesebb lett a gazdálkodó, de ez a csökkenés eltérő mértékű volt: 2013 és 2023 között a legjelentősebb visszaesés az 55-64 éves korosztálynál következett be, számuk 91 ezerről 45 ezerre esett vissza. A fiatalabb korosztályoknál ugyancsak számottevő volt a csökkenés. Eközben pedig folytatódott a 65 éves és az annál idősebb korcsoportba tartozó gazdaságirányítók arányának növekedése. Ez 2023-ban már 37%-ot tett ki, szemben a 2013-as 29%-kal.
Most a gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, ami hasonló az uniós átlaghoz.
A tendencia világos: minden harmadik gazdálkodó nyugdíjas korba lépett – értékelt a Magosz főtitkára. Mint hangsúlyozta, ez nem magyar sajátosság, Európában szinte mindenütt és az USA-ban is ugyanezzel küzdenek, és próbálnak is tenni ellene – mindenütt más és más módon. Cseh Tibor András úgy véli, Magyarország egyedülálló módon indította meg a gazdaságátadási programot, aminek megvan a jogszabályi háttere és komoly támogatás is ösztönzi a folyamatot.
A tapasztalatok szerint óriási az érdeklődés, amit egyrészt az adókedvezmények és a támogatások ösztönöznek, másrészt pedig az uniós előírásokból annyi digitális kötelezettség következik, amit idősebb korban már nehéz teljesíteni.
– A több idősebb gazda helyett kevesebb fiatal jön, akik nem egy hektáron akarnak gazdálkodni, hanem jövedelmet akarnak termelni, fenntartani a családjukat, és sokkal profibb szemléletet is behoznak az ágazatba – fogalmazott a főtitkár. A fiatal gazda és gazdaságátadási pályázat célja ugyanaz: a generációváltás segítése – nyomatékosította, hozzátéve, hogy hamarosan megtörténik a pályázatok társadalmasítása, hogy mindenkinek legyen elegendő információja és ideje a felkészüléshez. Erre szükség is van, mert ezeket az ügyleteket nagyon át kell gondolni, hiszen minden gazdaság más, nem lehet egy kaptafára ráhúzni minden gazdaságátadást.
A KSH elemzéséből az is kiderül, hogy 2021 és 2023 között jelentősen nőtt a vidékfejlesztési programokban való részvételi arány: ebben az időszakban a gazdaságok 29%-a, vagyis 56 ezer üzem részesült vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a 2018–2020-as időszak 18%-os arányához képest. Ennek a jelentőségét az is adja, hogy 2023-ban ezek a gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 78%-át (3,9 millió hektárt), valamint tartották a teljes állatállomány 79%-át (1,4 millió állategységet). Mindkettő növekedést mutat a 2020-as adatokhoz képest, amikor a VP-ben támogatott gazdaságok részesedése a mezőgazdasági területből 70, az állategységből 72%-os volt.
Forrás: Kertészet és szőlészet
Legutóbbi hozzászólások